A „valószínűség” és a „kockázat” kifejezésekhez a tudományos és a hétköznapi szóhasználat egyaránt többféle értelmet vagy jelentésárnyalatot társít, hasonlóan az olyan szavakhoz, mint például az „erő”, a „munka”, a „tömeg”, a „nyomás”, amelyeknek eredeti, hétköznapi jelentései, jelentésárnyalatai mellett szintén létezik egy, mérési eljárás révén pontosan definiált tudományos, fizikai értelme. A hétköznapi használat sokfélesége többnyire nem okoz gondot, mert a kontextus pontosíthatja a jelentést, vagy legfeljebb a hétköznapokban tetten érhető félreértésekhez vezet. A tudományos nyelvhasználatban azonban problémát okozhat, ha a hétköznapitól egyértelműen eltérően, de egyszerre több, egymástól is különböző jelentésben használnak párhuzamosan egy fogalmat. A mai napig ez jellemző a valószínűség és a kockázat értelmezéseire. A koncepciók a tudomány történelmi fejlődése során is változtak, illetve többszöri újradefiniálásuk miatt azonos időpontban is több értelemben használatosak. Szerencsésebb és kevésbé félrevezető lett volna, ha a véletlen tömegjelenségek vizsgálatával foglalkozó szakterület számára egy köznapi jelentéssel nem terhelt szakterminust vezetnek be. A fenti problémák miatt hasznos lehet az eltérő értelmezések áttekintése. Jelen rövid írás a történeti részletek, vitapontok és részletes hivatkozások mellőzésével a két fogalom tudományon belüli főbb megközelítéseit, valamint a jellemzőbb hétköznapi használatát mutatja be.